Tippek

A hűtendő/fűtendő helység teljesítményigényét legpontosabban helyszíni szemle alkalmával lehet meghatározni. Amennyiben helyszíni felmérésre nincs lehetőség, akkor is meg kell oldani valahogy, hogy helytálló ajánlatot tudjunk készíteni az érdeklődők részére.
 
Létezik egy úgynevezett "ökölszabály", amely szerint egy helység klimatizálásához 10m2-enként 1 kW hűtőteljesítmény szükséges. Ez kiindulási alapnak megfelelő, de figyelembe kell vennünk az adott terület hőterhelését is, így önmagában nem lehet helytálló méretezési elv.

Ajánlatkérésben a következőket érdemes felsorolni:

• Az épület anyaga, illetve falvastagsága
• nyílászárók, üvegfelületek mérete, minősége, szigeteltsége
• benapozottság
• A helység milyen funkciót lát el, milyen berendezések, eszközök vannak a helységben, illetve azok hőleadása
• Általában hány fő tartózkodik a helységben

Nem elhanyagolható tényező az sem, hogy a helységben tartózkodó személyek milyen típusú munkát, tevékenységet végeznek. Egy ülő munkát végző ember hőleadása ugyanis jóval kisebb (kb. 0.2-0.3kW/fő), mint egy mozgásos tevékenységet végző dolgozóé (kb. 1kW). Ezen kívül persze egyéb tényezőkkel is számolnunk kell, pl. egy üzlet esetén figyelembe kell vennünk a világítótesteket, a folyton nyíló ajtókat, vagy a személyzetet, vásárlókat is.
 
Kérjük minden esetben kérje szakember véleményét a teljesítmény meghatározásához!
 
Másik lényeges kérdés az elhelyezés. Egy jól megválasztott teljesítménnyel rendelkező klíma is lehet elviselhetetlenül kellemetlen, ha nem megfelelő az elhelyezés. Az egyik legfontosabb szempont a készülék elhelyezésekor, hogy a kifújt levegő semmiképpen se érje a legfrekventáltabb helyeket, pl. az ágyat, étkezőt, vagy az ülőgarnitúrát.

Fűtés klímával

Napjainkban Magyarországon a gáz alapú fűtés a legelterjedtebb, de a magas gázárak miatt egyre többen alternatívákat keresnek. Megújuló energiaforrások használata nagyon gazdaságos lehet, azonban itt számolnunk kell a magas beszerzési és telepítési költségekkel, emiatt sokan fordulnak a villamosáram kínálta fűtési módok felé. Hogy lehet-e ezzel spórolni? Nem is keveset! ;)

Történt egy apró fejlesztés, aminek köszönhetően az addig csak hűtő klímák hűtő-fűtő klímákká változtak. Jóval gazdaságosabb módszer ez a gázfűtésnél, ugyanis ezek a berendezések többszörösét adják vissza a befektetett energiának. Hatalmas a különbség az on-off (ki-bekapcsolós) berendezések, illetve az inverteres klímák között, Az on/off készülékek általában +5°C és +45°C között intervallumon belül használhatóak, ezen készülékek használatát leginkább a tavaszi-őszi időszakban ajánljuk. Az inverteres készülékek -10°C, -15°C fokos hőmérséklet mellett, tehát a téli időszakban is hatékonyan tudnak működni. A készülék jósági foka nagyban függ a klíma "két végén" mérhető hőmérsékletek különbségétől.

Fűtési jósági fok, avagy a COP!

Magyarországon a hűtési jósági fokot EER-nek, fűtési jósági fokot pedig COP-nek nevezzük. Egy ipari  szabványról van szó, amely azt mutatja, hogy a légkondícionáló berendezés milyen hatékonyan végzi az energia leadását adott elektromos energiafelvétel esetén. Mindig azok a berendezések a gazdaságosabbak, amelyiknek nagyobb az EER illetve a COP száma. A klímaberendezések egyik legfontosabb jellemzője  az EER/COP érték! Ez azt jelenti, hogy pl. mikor egy elektromos radiátor 3 kW-on üzemel, akkor a fűtőteljesítménye is, és az elektromos energia felvétele is 3 kW azaz a COP=1.
A klímaberendezések esetében ez egészen másképpen működik. Egy 1 kW elektromos energiát felhasználó klímakészülék, aminek a EER/COP mutatója 3,5/4 akkor ezzel a felvett elektromos teljesítménnyel 3.5 kW hűtőteljesítményt, illetve 4 kW fűtőteljesítményt ad le. A műszaki leírásában minden esetben megtaláljuk az EER és COP adatokat, ám ezek az értékek csak pillanatnyi adatok, amit a legkedvezőbb körülmények között mértek. Általánosságban elmondható, hogy amelyik gép hűtőteljesítménye elegendő a helységünk lehűtésére, annak a fűtőteljesítménye is megfelelő lesz.

Mi az az energiaosztály?

A reklámokban, és szórólapokon feltüntetett teljesítmények (pl.:2,5kW, 3,5kW, 5 kW, stb.) a készülék hűtő, ill. fűtőteljesítményét jelölik, ami nem összekeverendő a teljesítményfelvétellel. A befektetett energia ennek csak tört része, ezt az EER és COP értékek hányadosaként kapjuk meg.
Az Európai Unión belül meghatároztak egy bizonyos besorolást, amit energiaosztálynak neveztek el. Az EER és COP értékekeket veszik figyelembe a klímaberendezések energiaosztályba történő besorolásakor, ugyanis ezek az adatok meghatározzák a klímakészülékek jósági fokát, vagyis azt, hogy egy egység (pl.:1kW) villamos energia felhasználás esetén mekkora fűtő/hűtőteljesítményt képesek előállítani. A legjobb energiafelhasználású készülékek az "A" Energiaosztályba tartoznak, ezt követi a "B", és így tovább. A gyártók minden esetben két betűjelet adnak meg, az egyik a hűtőteljesítményt, másik a fűtőteljesítményt osztályozza, jelöli.  A következő táblázat az EER és COP értékekhez tartozó energiaosztály besorolásokat szemlélteti:

Az inverteres klímákról általánosságban